Mindenhol és sehol: a pénz.
Hát megáll az ész,
volt, van, lesz, nincs,
mindenkinek oly nagy kincs.
ettől leszel gazdag s szegény,
erről szól minden regény.
Te vagy a célja és a forrása,
kiírva minden ember arcára;
erről szól a legősibb mesterség is
a pénz egy globális fétis.
Küzdhetsz, de mindhiába
Ez hajt téged rabigába
minden reggel, mikor felkelsz,
élményt szinte csak pénzért lelsz.
A pénz mozgat, a pénz elvesz,
a sóher, király egyaránt: KELLESZ!
Vízszámla meg áramszámla:
szitokszavak szaladnak a számra,
zöldhasú kígyóként tekereg a Földön,
várja, hogy a kapzsi jöjjön;
elvesz, elvisz, szomjazol, éhezel,
ha még több kell, hát vétkezel.
És ezek után mondd: a pénz jó!
Ő a szemedet is kivájó holló,
nélküle fabatkát sem érsz...
születni, élni, meghalni is félsz.
Légy magadra büszke, Drága Ember,
a pénz úgy éltet, hogy közben agyonver,
ahol vagy, itt csak ezért tartasz:
Égesd a pénzt, te szánalmas balf...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.