Nap sütött vagy hó födte a tájat,egy nehéz és szép nap volt édesanyádnak.Kilenc hónapig a része voltál,és belőle ki-, de tőle el nem szakadtál.Tehetetlen kisgyermekként téged óvott,később tanított és csak jót szólott,tizenévesen már túl hamar felnőttél,mikor az első…

Minden nap egy-egy utazása múltba, az elmém egy kutat ásés kérdéses, hogy visszajut-e egyáltalán:amit remél, csak egy ál-talán.Tudom legbelül, csak képzelem a régetés e tény szaggat, tép és éget,emlékeim porrá válnak, elviszi a szél,ami marad csak beszél, beszél, és…

Sötét hollószárnyával csapkodkörülrepdes a dalolászó Halál,ritmusa a fejemben kattogzenéje pokolra visz talán...Mellette búsan battyog a Magányfekete köpenyét lengeti a szélaz őrületbe is kerget akárcsendes ajkán dal nem kél.A szép utat így hárman járjuk,- kidőlt fák,…

~preludium~hányingerem támadhogy pont te ütnéd a pofámatte, aki maszkja mögött is gazdagképet mutat, de csak gazzalteli ezek szerint nem látodhogy hazug barátodönnön lelkiismereted?mellkasod büszkén verheted,,én, én vagyok az áldozat!"úgy hiszed semmin sem változtategy képet…

Hidegvérrel űzöm mesterségem,nem tudom már mióta végzem;bár még mindig gyűlnek a strigulák,elmosódnak a véres figurák.- érted jövök majd éjszaka,s elrejt engem a vér szaga -Röppennek a fejek, szakadnak az inak,és mindez csak ádáz ellenségek miatt.Dolgom végeztével érkezik…

Éjszakai köd száll, eljöttem értedElvenni tőled undorító létedNem hitted volna, hogy van nálad rosszabb?Gyere, találkozz az igazi gonosszal...Egy-két vágás után elérted a véget,Lélekmosó folyadék lesz még meleg véred...Szívedbe szívesen szúrom a kést,Betolom, forgatom,…

Még egy ajtó kitárva előttem,Belépek... a villanykörtét lelőttem.Elborít a sötét, de jól látok,Nem fedi homály a világot.Résnyire csukódik mögöttem az ajtó,Kezem ügyébe kerül egy kampó.Van nálam pisztoly, horog, szablya,Ami a testedet darabokra szabja.Ne menekülj, mert…

Vajon mi tarthat vissza attól,Hogy fejedet elválasszam nyakadtól?Oly szép az idő arra,Hogy tested kerüljön kínpadra.Nem lehet rajtad semmi seb,Ha bakancsom töri gerinced.Miután bőröd lenyúztam,A hajszálaid egyenként kihúztam,Koponyád már szétroppantva;Most már térhetek…

Csak állsz előttem, nem tudod, mitévő légy,Akkor sem kapsz választ, ha tetemeden zümmög a légy.Elsápad az arcod, számolod a perceket,És elméd halott álmokat kerget.Torkodba kést szorítok, a képedbe nézek:Fogalmad sincs róla, mennyire szerettelek...És mennek a tavaszok és jönnek…

Nincs harag. Gyere csak.Jöjj, hogy megfojtsalak.Nincs harag. Lépj közelebb,hadd akasszam nyakadba a kötelet.Nincs harag. Gyere hát!Mélyesszem eredbe a borotvát.Nincs harag. Ölelj át,És szívedbe szúrom szívem gyilokját.De ne feledd: nincs harag,Miután hullád egyben nem marad.