Csak siratom, mi volt
Nem sajnál a Hold
Ami maradt, holt
Az élet leporolt
A vád nem koholt
Ő mindig csak korholt
Ha szépen, ha csúnyán szólt
Nincs, ki hiányolt
Szívemet, e motort
Leállítom, elkopott.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.