Mindenhol és sehol: a pénz.Hát megáll az ész,volt, van, lesz, nincs,mindenkinek oly nagy kincs.ettől leszel gazdag s szegény,erről szól minden regény.Te vagy a célja és a forrása,kiírva minden ember arcára;erről szól a legősibb mesterség isa pénz egy globális fétis.Küzdhetsz,…

Zuhog az eső, sírnak a fákörömükben, hogy éltető nedv váglevelük erezetébe utat s kutatújakat és újaknak mutat...És örülnek a madaraka verebek, a rigók, a darvak;mégis létezik hát a gondviselés.Megtudnád, ha tollakat viselsz éscsiripelsz a boldogságtól:óh, ember, csak te…

Vajon beléd is nyilall egyfajta fájdalom?Az igazságtalan rágalom,A bűn bűzös szaga,Mi nem hagy aludni éjszaka?De mégis vonz,Mint molylepkét hozA fényes lámpás,pedig csak ártás,Mi reá vár - Szinte kár,Ahogy táncol a fénybe,- Tán számít a végre -De a világot megpillantjaEgy…

Te is ott ülsz a szorosban,de nálad senki sem tudja jobban:te érzed, hallod, látod,belül mekkora űr tátong.És ami mellette ül- szótlanul, szíveden belül -az a csúf bűn,mi nem enyhül:mindez csak haragot szül.Hogy ki ellen? ne tagadd,ki bánthat, az csak tenmagad, csak te érzed, mi…

Egyszer úgyis elpusztulsznem kell hozzá sok időmíg magadba butulszs az őrület kijő.Rágja a lelkedmint ruhát a molymesszire viszi eszeda résen az érzék kifoly':Ne tátsd a szádbetér a rosszkitör, mi fájde marad a kosz.Hunyd le a szemedzárd ki, mit hall a fülminden kívül rekedmíg…

Vers. Hm. Írni kéne valamit.Nincs gondolat, mi betűt alakít.Kiüresedtem. Nincs bennem semmi.Nincs vér, mit lapra lehetne kenni.Könny sincs, mi szívemből csorogjon,Csak egy világ, mit hagyok, hogy forogjon."Kell egy inger, egy hatás"?Dehogyis. Semmiből kell egy rakás.Ha nem hat rám…

Mint ágtól a levél, lehulltamnem, nem feledhetem a múltamragaszkodnék, mint ághoz a levélde tudom, te semmit sem tennélcsak taszítasz; ősszel a klorofillaz erő elillan, nyoma sincs.  Kemény földre érkeztem   - a hideg valóságba  nem tudom, mit vétkeztem   - csak nézek a…

Szerintem az életem csak egy álom,Bár mégsem úgy csinálom...Fel ne keltsen senki, kérem,Ebben élek már nagyon régen.Olykor-olykor rémálmot látok,Sötét felhők borítják a világot,De legtöbbször oly' szép minden,Habár elvágyódom innen;Szeretnék még sok dolgot látni:Új…

Komolyságom beszövi gyerekkorom,A felnőtt-lét egy sziklás hegyorom:Ha leugrasz, emlékeket siratsz vissza,Ha nem, a gyerek a tudatlanságot issza.Csak felkapom a cipőm és megyek a világbaBoldogságom önmagamból kikiáltva,Mindegy, hová, csak együtt legyünkEz a kor volt megtörhetetlen…

Autók jönnek-mennek, nem szűnik a zajA fejemben, már régen nem zavarHa nem figyelsz, mert azt én sem teszem;Néhanapján még törött szíveket eszem.Úgy tartja kedvem, hogy tartom az iramotNéhanapján szárazon sír a halott.Csak állok az utcán, előttem szakadék,Néhanapján egyenesen…